23
Szo, nov.

Botrányok helyett nyugalom, kemény munka és fejlődés

Önkormányzat

Szabó Loránd polgármestert az elmúlt öt esztendő történéseiről és azon túl az eggyel korábbi önkormányzati ciklusról kérdeztük interjúnkban. Mint mondta: „a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület 2014-es fölényes győzelme részben az azt megelőző évek botrányaiban és kihagyott ziccereiben gyökerezik. A mostani időszak a nyugalom és a kemény munka jegyében telt, az a város érdekeinek mindenek felett való képviseletéről is szólt, akár a párthatalommal szemben is.”

- Lapozzunk vissza a naptárban. Van, aki szerint az eltelt ciklus balhés volt, de Ön hogyan emlékszik az azt megelőzőre?
- A mostani ciklust nyugodt, kiegyensúlyozott munka jellemezte a képviselő-testületben. Sőt, aki foglalkozott a közélettel, azt látta, hogy az ellenzéki és ellenzékivé lett képviselők mennyire passzívan vitték végig az öt évet. Se önálló javaslatuk, se módosító indítványuk nem volt az önkormányzati munkában, érdemben nem dolgoztak. Azt pedig adatok támasztják alá, hogy az ülések jelentős részéről is hiányoztak, holott az ellenzéknek éppen az ellenőrzés, a szabályszerűség nyomon követése a feladata és ha más véleménye van, akkor vitázzon. Ez érdemben nemigen történt meg. Lehet, hogy mára megfakult az emléke, de az eggyel korábbi ciklusban viszont gyakorlatilag lebénult a város. A fideszes többség csak velem foglalkozott, próbáltak ellehetetleníteni, volt, aki piros betűs ünnepként tartotta volna meg, ha börtönbe tudnak juttatni. Ezek az ellenem indított eljárások egytől egyig megbuktak, de azt sikerült elérni, hogy ilyen légkörben dolgozni sokkal nehezebb volt. Rengeteg energiát elvittek a perek, értetlenkedve fogadtam, hogy miért nem jutnak el odáig, hogy a városért dolgozzanak. A pályázatokat sorra elvéreztette a fideszes többség, volt, amihez önrész sem kellett, mégsem szavazták meg, pusztán attól tartva, hogy nekem hoz népszerűséget. Úgy viselkedtek, mintha a város ellen dolgoztak volna, ami, - legyünk őszinték - nem egy lokálpatrióta magatartás.
- Minek tudja be a 2014-es elsöprő választási sikert egy olyan voksoláson, amelyen a Fidesz az egész országot „letarolta”?
- Meggyőződésem szerint a dombóváriak megelégelték a helyi Fidesznek ezt a hozzáállását, békés, nyugodt közéletet szerettek volna látni, nem acsarkodó testületet, felesleges veszekedés helyett fejlődést, kiszámítható és szakszerű működést. És persze az sem mellékes, hogy felkészült, hiteles jelöltekkel indultunk, olyan lokálpatrióta emberekkel, akik fontosnak tartják annak a városrésznek a sorsát, ahol élnek.
- Garancialevéllel, 13+1 vállalással futottak neki a választásnak. Az ilyen tervek a legritkább esetben élik túl a valósággal való találkozást...
- Ez a garancialevél túlélte: mindegyik vállalásunkat teljesítettük. Sőt, nem csak túlélte, hanem a garancialevél végigkísérte az elmúlt öt évünket. Persze próbáltak azzal támadni minket, hogy nem teljesítettük az ígéreteinket, de mindig kiderült, hogy ez nem volt igaz. Most is készülünk garancialevéllel, hamarosan elő fogunk rukkolni a következő vállaláscsomaggal, amit nyugodt szívvel számon kérhetnek majd rajtunk a választók.
- Ha mégis volt hangos botrány a mostani ciklusban, akkor azt a Tolna Megyei Önkormányzat és a dombóvári városvezetés közötti TOP-os háború okozta. Ezt hogy élte meg?
- Mondhatni apait-anyait beleadtunk ezekbe a pályázatokba, ez meg is mutatkozott a szakmai pontszámokban az értékelők részéről. Amikor Fehérvári Tamásnak, a Tolna megyei közgyűlés elnökének a vezényletével elindult a dombóvári pályázatok „bedarálása”, nem akartam elhinni, hogy képes ezt megcsinálni szülővárosával. Ő nyilván személy szerint rám orrolt meg saját választási fiaskójáért, de a bosszúhadjárata 18.000 embert: időset, fiatalt, vállalkozót, fideszest és nem fideszest sújtott. Úgy gondolom, hogy a legfinomabb jelző is az, hogy elárulta Dombóvárt. Ugyanakkor városunk több mint 40 millió forintot fizetett ki a tervek elkészítésére, ami a rengeteg befektetett munka mellett nettó veszteségként érte Dombóvárt. Ám ez csak átmeneti kiadás, ezek a tervek, most, hogy várhatóan az Európai Unió közvetlenül finanszírozza majd a települések fejlesztési projektjeit, szerencsére hasznosíthatók lesznek. Lehet most azt mondani, hogy „balhéztunk”, de Dombóvár szabad város lett 2014-ben, úgy éreztem, mindent meg kell tennünk a város és az itt élők érdekeiért, ha a megyei hatalommal szemben, hát úgy.
- Akkor kijelenthetjük, amivel a Fidesz az egész országban riogat, hogy ellenzékből nem lehet várost fejleszteni?
- Nem igaz, mert bár a TOP-os pályázataink jó részét elkaszálta a megye, az országos és közvetlen brüsszeli forrásokból nagyon magas arányban nyertünk el támogatásokat. Ezekből egyrészt beruházásokra, másrészt pedig programokra jutott pénz. Azt gondolom, mindkét területen érezhető volt a fejlődés.
- Számos fejlesztést hitelből terveznek, illetve valósítottak meg máris, ezek melyik területeket érintették?
- 235 millió forint hitelt vettünk fel hosszú távra, ennek éves hatása a költségvetésre elenyésző. Öt fontos célt jelöltünk meg, ebből négy már meg is valósult. Ilyen a bölcsőde modernizálása, a szőlőhegyi kerékpárút első ütemének megépítése, a nappali melegedő és népkonyha új épülete. Amire a legbüszkébb vagyok, a város új főterének a kialakítása. Sokak szerint nagyon szép lett, méltó Dombóvárhoz. Más szempontból, de fontosnak tartom a nemsokára megvalósuló Szabadság utcai orvosi rendelőegyüttes felújítását is. Vannak olyan fontos célok is, amelyek hitünk szerint jelentősen javíthatják a helybeliek komfortérzetét, ám meggyőződésünk, hogy a kivitelezés nem a szerény eszközökkel bíró önkormányzat, hanem a beruházások sajátosságai miatt is kormányzati feladat. Ilyen a térségi feladatot ellátó rendelőintézet és mentőállomás, valamint az új uszoda és a 611-es út kérdése. Jelenleg is a lakosság körében gyűjtünk aláírásokat, hogy ezekkel nyomatékosítsuk a kérésünket a kormány felé.
- Bármely település tekintetében - így Dombóváron is - az épített környezet, az utak és a járdák állapota kulcskérdés. Mit végeztek öt év alatt ezen a téren?
- Összesen 147 kilométer hosszú járdahálózatunk van, ebből 16 kilométernyit újítottunk fel, vagy építettünk újjá. Külön öröm az, hogy 250 ingatlan-tulajdonos nevezett be az önkéntes járdaépítési programba, nekik természetesen köszönjük az erőfeszítéseket. Sikeres program volt, amit folytatni fogunk. Ahol ivóvízhálózat-csere volt, mindenhol megújult az út aszfaltja is. Hogy egy konkrét példát is mondjak: az Erkel utca óriási átmenő forgalmat bonyolít, kormányzati támogatással ennek az útnak a burkolatát is sikerült felújítanunk.
- Jelentősen megváltozott a korábbi ciklushoz képest a város kulturális-szórakoztató életének a képe. Sikerült felrajzolni Dombóvárt a hazai rendezvénytérképre?
- A határozott válaszom az, hogy igen. Az ország távoli részeiből is érkeznek már két nagy rendezvényünkre, az általam kezdeményezett „Hat vár, hat rád”-gyalogtúrára és a „4. láng futás” programjaira. Mindkét esetben rekordszámú nevező volt az utolsó alkalmakkor. Korábban nem volt karaktert adó rendezvénye a városnak, ezen a téren lépnünk kellett és szerintem jó úton haladunk. A ciklusban soha nem látott lehetőségeink voltak a kultúra fejlesztésére, az Európai Unió által biztosított forrásból rangos koncertek, programok, szakmai események megtartására nyílt lehetőségünk.
- Hiába a fejlesztések és rendezvények, ha közben a legszegényebbek úgy érzik, hogy őket „az út szélén hagyták”. Nekik mit hozott a 2014 és 2019 közötti időszak?
- Mint ismert, 2015 márciusában számos állami szociális támogatási forma megszűnt. A kormány az önkormányzatokra testálta azt a döntést, hogy az egyébként pont általa megnyirbált költségvetésükből, saját „zsebből” milyen módon támogatja a leginkább rászorult rétegeket. Büszkén mondhatom, hogy Dombóvár erején felül teljesített ezen a téren. Fenntartottuk valamennyi, korábban állami támogatási formát, sőt újabbakat vezettünk be. Nem volt olyan év a ciklusban, hogy ne bővítettük volna az ellátások és a támogatások rendszerét, öt év alatt megdupláztuk a szociális szférára fordított összeget. A legfrissebb vívmányok közül a szociális taxijegyet és a gyógyúszás támogatását említem meg.
- Nemrég jelentette be azt, hogy a város ipari park címet nyert, ez a sorban a harmadik fontos elismerés volt...
- Igen és a maga nemében mindhárom igen fontos cím szerintem. Kezdeményezésemre alakult meg a Kapos-hegyháti Natúrpark, ami reményeim szerint nem csak a természeti és épített értékeinkre hívja fel a figyelmet, de helyzetbe hozza a környékbeli kis kézműves termékek előállítóit és közelebb hozza egymáshoz az érintett településeket is. Gyógyhellyé nyilvánították hosszú évek kemény munkája nyomán Gunarasfürdőt. Ez fontos vívmány, de kötelezettséggel is jár. A városhoz tartozó üdülőtelep két-három utcája kimaradt ebből. Ahhoz, hogy egész Gunaras benne legyen, egy zajfogó fal építését tervezzük, így a teljes településrész a pihenésé és a nyugalomé lesz. Az „ipari park”-címre pedig Dombóvár gazdaságának volt nagy szüksége. A hasznát mutatja, hogy röviddel odaítélése után máris lehetséges új befektetőkkel tárgyalhattam.
- Mindent összevetve Ön szerint milyen lenyomat maradt a dombóváriakban az előző öt évből, hogyan változott a hangulat, épült vagy bomlott a közösség?
- Egyértelműen épült. A korábbi ciklusban éreztük, hogy a helybeliek sok esetben féltek eljönni a rendezvényekre, erre az öt esztendőre a felszabadultság volt jellemző. Ékes példája ennek a Zene Világnapja alkalmából tartott idei rendezvény, amely a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület szervezésében zajlott le: nagy arányban foglaltak helyet a nézők között olyanok, akik talán nem ránk szavaznak, de elismerik a munkánkat. Itt kell még szót ejteni a Helyi Akció Csoport-pályázatról, amelynek köszönhetően több százmillió forintot tudunk civilekkel közösen közösségépítésre költeni.
- Újra indul polgármesternek az október 13-i helyhatósági választáson, ahogy a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület önkormányzati képviselőinek többsége ismét megméreti magát. Milyen várakozással tekint a voksolások elé?
- Hadd ne bocsátkozzak jóslásokba. Azt gondolom, a dombóvári emberek megérdemlik, hogy ismert és helyi vezetőjük legyen, hiszen ennek a településnek mindig is fontos volt a múltja. A lokálpatriotizmus itt nagyon erős, 10-es skálán szerintem nem kevesebb ennek a fontossága, mint 10-es. Számot tehát nem szeretnék mondani, de a további munkát megalapozó biztos többség megszerzése a célunk.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.További információ a sütikről (cookieról):Elolvasom.

  
Info