27
H, máj.

Kegyes királyné, vagy a „rosszakarat mérgével teli vipera” volt-e Gizella?

Kultúra - Művészet

Csákó Judit előadásával indult útjára május 3-án a Helytörténeti Gyűjtemény, valamint a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület új ismeretterjesztő sorozata, mely a „Fenséges asszonyok” címet viseli és a tervek szerint a jövőben két havonta kerül megrendezésre.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történelemtudományi Intézetében dolgozó történész Liudolf Gizelláról beszélt, akinek a kezét 995-ben kérte meg fia számára Géza fejedelem. A bajor hercegnő egy évvel később mondta ki a boldogító igent Vajknak a kölni dómban tartott esküvőn, aztán a pár férje országába költözött. Így lett előbb fejedelemasszony, 1000. január 1-től pedig az első magyar királyné. Előtte ő készítette azt a miseruhát, amit a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában István viselt a királlyá koronázása alkalmával és lett később utódainak is a koronázási palástja. Gizella fontos szerepet vállalt a kereszténység hazai terjesztésében, adományokat juttatott el templomoknak, támogatta az egyházat.
Csákó Judit előadásában számos érdekességet osztott meg hallgatóságával arról, hogy a férje halála után Passauban letelepedő és ott a helyi apácakolostor rendfőnök-asszonyaként az 1065-ben bekövetkezett haláláig tevékenykedő, majd 846 esztendővel később boldoggá avatott Gizella valójában kegyes királyné, vagy a „rosszakarat mérgével teli vipera” volt-e?
 

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.További információ a sütikről (cookieról):Elolvasom.

  
Info