14
Cs, nov.

„Időutazás a reformkorba”

Oktatás

Ezzel a címmel hirdetett a Belvárosi Általános Iskola műveltségi vetélkedőt az alapfokú oktatási intézménybe járó gyerekekből verbuvált csapatoknak. A közelmúltban lebonyolított megmérettetéssel egy nyolc alkalomból álló kompetenciafejlesztő rendezvénysorozat zárult le.

Reformkori jelmezekbe öltözve vonultak be a Belvárosi Általános Iskola aulájába a diákok és tanáraik, akik nyitótáncként palotást jártak.
A rendezvényt az alapfokú oktatási intézmény igazgatója, Szenyériné Szabolcska Julianna nyitotta meg, aki elmondta, hogy tanulóiknak az elmúlt hetekben több alkalommal szerveztek olyan interaktív kompetenciafejlesztő foglalkozásokat, melyeken a reformkor történelmét, irodalmát, zene- és képzőművészetét ismerhették meg a gyerekek, sőt táncokat is tanulhattak. A cél az volt, hogy élményszerzéssel jussanak új ismeretekhez a tanulók.
Azt követően a „Mindent vagy semmit!” című televíziós kvízjáték mintájára bonyolították le az „Időutazás a reformkorba” elnevezésű műveltségi vetélkedőt dr. Szenyéri Zoltánnak, a helyi Illyés Gyula Gimnázium igazgatójának az irányításával. A diákok a széleskörű tájékozottságukat azzal bizonyították, hogy remek válaszokat adtak a feltett kérdésekre. A tanulók az alapos felkészülésüknek köszönhetően tudták például azt, hogy melyik évben jelent meg a „Hitel” című mű, ki volt a „haza bölcse”, vagy ki hívta össze az országgyűlést.
A rendezvény alkalmával avatták fel az oktatási intézmény aulájának két oldalán azokat az emeletre vezető lépcsőket, melyek a reformkor nagy magyar személyiségeinek neveit és azok tetteit örökítik meg. Az említett korszak ma is példát mutat a fiatalok számára ahhoz, miként kell erősíteni az összetartozást, hogyan kell egy nemzetbe kovácsolódni. Elődeink saját tudásukat és birtokaik bevételeit fordították arra, hogy az ország sorsát jó irányba fordítsák.

A reformkor hazánkban 1825-től 1848-ig tartott. A történelmi korszak elnevezése a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz - elsősorban Angliához és Franciaországhoz - képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal. Ebben az időben számtalan szociális, gazdasági és kulturális vívmány született. Ezek közé tartozott például a jobbágykérdés rendezése, az önálló, modern ipar megteremtése, a Himnusz és egyéb nemzeti összetartozást kifejező költemények megírása, valamint a polgári átalakulás útjában álló akadályok elhárítása. Mindezek alapkövei lettek az öntudatra ébredő nemzet újkori történelmének és elvezettek a modern, polgári Magyarország megteremtéséhez. Főbb kezdeményezői Széchenyi István, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós és Deák Ferenc voltak.

A Kreatív Dombóvár-programsorozatba tartozó rendezvény az EFOP-3.9.2-16-2017-00047 „Humán kapacitások fejlesztése a dombóvári járásban”- pályázat keretében valósult meg.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.További információ a sütikről (cookieról):Elolvasom.

  
Info