16
K, júl.

„Békét és reménységet a világnak!”

Közélet

Június 30-án a Dombóvári Magyar-Izraeli Baráti Társaság a zsidó holokauszt helyi áldozatainak tiszteletére tartott megemlékezést.

Délelőtt a Dombóvári Közösségi Központban Ruth Kharer „ A hallgatás leplének szétszakítása” címmel tartott szemináriumot a tübingeni „ Menetelés az életért”-mozgalom nevében. Az említett szervezet egyik vezetője többek között arról beszélt, hogy az említett német városban képezték ki azt a legkegyetlenebb 300 nácit, akik aztán a II. világháború során több mint 6 millió zsidó származású embert öltek, vagy ölettek meg. Elhangzott, hogy mozgalmukat azzal a hármas céllal hozták létre és működtetik hosszú évek óta, hogy tiszteletüket fejezzék ki a zsidó holokauszt túlélői iránt, küzdjenek az antiszemitizmus ellen és barátságot ápoljanak Izrael népével.  Időközben aktivistái számos országot jártak be és többszáz településen kértek bocsánatot egykori honfitársaik szörnyűséges tetteiért. Császár József saját családi történetét mesélte el.
A program ebéd után a korábbi zsinagóga épületében folytatódott, ahol Rostás Zoltán, a Dombóvári Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a 75 évvel ezelőtti eseményeket nem lehet meg nem történné tenni, ám mivel a különböző haláltáborok túlélői már meghaltak, már nem emlékezésre, hanem emlékeztetésre van szükség. Utódaik kötelessége időről időre a közvélemény figyelmét felhívni arra a II. világháború idején az európai zsidósággal történt kegyetlenségre, aminek soha többé nem szabad megismétlődnie!
A szekszárdi Tücsök Zenés Színpad tagjai „Az auschwitzi könyvelő” címmel adott zenés-énekes-szöveges műsort, melyben annak az Oskar Gröningnek a perét idézték fel, aki 1942 őszétől az említett koncentrációs láger őre volt és mintegy 300.000 magyar zsidó meggyilkolásakor volt jelen - jóllehet ő maga egy embert sem ölt meg -, ugyanis az SS tagjaként az ő feladata volt a haláltáborba küldött és gázkamrában kivégzett személyek hátramaradt csomagjainak a kezelése. A Lüneburgban bíróság elé állított férfit 2015. július 15-én bűnsegédletért jogerősen négy évi börtönre ítélték, de a büntetés letöltését nem kezdte meg, mert három évvel később 96 esztendősen meghalt.
Az emlékeztetés következő részben arról a Fahidi-Pusztai Éváról volt szó, aki 59 évnyi hallgatás után írta meg „Anima Rerum - A dolgok lelke” címmel azt a könyvét, amiben az Auschwitzban és Allendorfban vele, illetve 49 meggyilkolt családtagjával történt szörnyűségeket adta közre.
Schönberger András, a Pécsi Zsidó Hitközség főrabbija rövid beszédet mondott. A Menetelés az Életért mozgalom négy magyarországi képviselője - Orbán Zoltán, Simonyi Andrea, Láng Edit és Andrékó Tünde - felidézte az egykori dombóvári rabbi, dr. Friedmann Hillél, annak családja és a többi helybeli zsidó deportálásának történetét, melyről felesége, Rab Erzsébet adott ki könyvet 1948-ban „És nem verik félre a harangot” címmel. Az auschwitzi láger túlélője az elvesztett férjére és legkisebb lányára, valamint a náci haláltáborokból hozzájuk hasonlóan haza nem tért 541 dombóvári előtt tisztelgett írásával. Ők olvasták fel a meggyilkolt rabbi unokájának, Korányi Máriának a megemlékezőknek küldött levelét is.
Az 1947-ben a Deák Ferenc utcában felállított Holokauszt-emlékművön kavicsokat helyeztek el a koncentrációs táborokból hazatértek leszármazottai, valamint a város önkormányzatának és civil szervezeteinek képviselői, majd elindult a „Menetelés az életért” elnevezésű közös séta, melynek résztvevői a volt gettótól az Arany János téren, a Dózsa György utcán és a Berzsenyi Dániel utcán át az egykori vasutas sporttelepig vonultak.
 

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.További információ a sütikről (cookieról):Elolvasom.

  
Info