19
H, aug.

A magyar történelem egyik legfájóbb eseményét idézték fel

Közélet

A trianoni diktátum 99. évfordulója és a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett megemlékezést június 4-én a Tinódi Házban a város önkormányzata.

A Pinceszínházat zsúfolásig megtöltő érdeklődőnek a fővárosi színházak művészeiből alakult Pesti Zenés Színpad adta elő az „Örökségünk” című zenés irodalmi összeállítását. A magyar történelem egyik legfájdalmasabb eseményét méltóképpen felidéző műsorban Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály és Wass Albert versei hangzottak el, valamint Kodály Zoltán, Vincze Zsigmond, Kristóf Károly, illetve Buday Dénes zeneművei csendültek fel.

A trianoni diktátum
az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként a vesztes Magyarország, mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama és a győztes antant szövetség hatalmai között létrejött megállapodás, amit 1920. június 4-én 16 óra 32 perckor írtak alá a versaillesi Nagy-Trianon kastélyban. Abban a nyertesek kijelentik, hogy Magyarország és szövetségesei felelősek azokért a veszteségekért és károkért, amiket az említettek támadása miatt kénytelenek voltak elszenvedni. A trianoni békediktátumot a Magyar Királyság nevében a Horthy Miklós kormányzó által kinevezett Simonyi-Semadam-kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá. Azért rájuk esett a választás, mert a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a hazánkra nézve végzetes és máig is meghatározó megállapodás aláírásával. Annak következményeként széthullott a Magyar Királyság, az új határok kijelölésével Magyarország területe 282.870-ről 92.952 négyzetkilométerre csökkent. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott részeket. Lakossága 18.264.533-ról 7.615.117-re fogyott, ezzel együtt elveszítettük a magyarság egyharmadát, hiszen 3.200.000 magyar nemzetiségű lakos került az utódállamok területére. A történelmi okiratban 35.000 főben maximalizálták a hadsereg létszámát, megtiltották az általános hadkötelezettséget, valamint a légierő és nehézfegyverek tartását, továbbá azt is rögzítették, hogy az államnak 30 éven át jóvátételt kell fizetnie, a nemzetközi kereskedelemben pedig meg kell adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.További információ a sütikről (cookieról):Elolvasom.

  
Info