22
H, júl.

EU-pénzből és hazai forrásból növelik a vonatközlekedés biztonságát

Közélet

A nagy forgalmú Pusztaszabolcs-Dombóvár vasúvonalon javában zajlik a központi forgalomirányító rendszer telepítése és a tervek szerint a kivitelezési munkákkal az idei év végére elkészülnek, a végleges üzembehelyezésre pedig a tesztelési időszakot követően kerül sor.

A 111 kilométer hosszú szakaszon a fejlesztésnek köszönhetően megvalósul az állomási jelző- és biztosítóberendezések központból való távműködtetése. Ez a rendszer többek között azért jó, mert folyamatos és pontos visszajelzést ad az említett készülékek állapotáról, valamint a közlekedő vonatok helyzetéről. A beruházás jóvoltából a korábbiaknál átláthatóbbá válik a forgalomszervezés, növekszik a pontosság, javul a menetrendszerűség. A távvezérelt váltófűtési rendszer fokozza az üzembiztonságot és javítja a szakasz rendelkezésre állási mutatóit a téli időszakban. A központi forgalomirányító rendszer kiépítésén túl megvalósul az állomások tűz- és vagyonvédelme, kamera rendszereket és önműködő térvilágítást telepítenek, a várótermek nyitása és zárása is távvezérléssel működtethető. Az utastájékoztatási rendszer korszerűsítésével megtörténik a vonatforgalmi adatok közvetlen gépi felhasználása a hangos és a vizuális információs hálózatokban és lehetőség adódik a forgalmi információk egyéb közösségi közlekedési rendszerek felé történő átadására.
A Pusztaszabolcs és Dombóvár közötti beruházás részeként elkészül a Domino 55 típusú biztosítóberendezéssel rendelkező állomások - Szabadegyháza, Sárosd, Nagylók, Sárbogárd, Rétszilas, Simontornya, Tolnanémedi, Pincehely, Keszőhidegkút-Gyönk, Szakály-Hőgyész, Kurd, Döbrököz - távvezérlésének kiépítése. A központ Pécsett kap helyet, innen irányítják majd a vonalszakaszt. A beruházás kivitelezője a R-Kord Építőipari Kft. és a Prolan Irányítástechnikai Zrt. által létrehozott Sárvíz Konzorcium, mely a munkára nettó 7,36 milliárd forint összegű szerződést kötött a megbízóval.
A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósul meg. A költségek 85%-át az Európai Unió, a többit a magyar állam állja.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.További információ a sütikről (cookieról):Elolvasom.

  
Info