20
K, nov.

Megint elment egy olyan nagy öreg, aki szerette Dombóvárt

Közélet

88 éves korában október 25-én meghalt Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió egykori főbemondója.

Bőzsöny Ferenc 1931. január 7-én született Pécsen. Előbb a baranyai megyeszékhelyen, majd Budapesten, azt követően pedig Veszprémben járt iskolába, az utóbbi városban végzett a Piarista Gimnáziumban, ahol többek között Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök osztálytársa volt. Katolikus papnak készült, ezért a sikeres érettségi vizsgát követően teológiát tanult, de az szemináriumot az ÁVH feloszlatta. A fővárosba ment és gyári munkásként dolgozott, majd lakatos és villanyhegesztő szakmunkás bizonyítványt szerzett. Származása és előélete miatt az akkori kommunista hatalom öt alkalommal is megtagadta főiskolai, illetve egyetemi felvételijét. Katonasága idején az egyik parancsnoka javasolta neki azt, hogy próbálkozzon meg a rádióbemondással. Leszerelését követően jelentkezett a Magyar Rádióhoz. Fel is vették az állásra gyakornokként, majd egy hónap múlva véglegesítették. 1956 augusztus 24-én szólalt meg először élőben a hazai éterben. Hamarosan élete mindmáig legszörnyűbb éjszakáját élte át 1956. október 23-án az ostromlott Bródy Sándor utcai épületben. A forradalom napjaiban a szabad Kossuth Rádió parlamenti stúdiójában teljesített szolgálatot. 1956. november 3-én neki jutott az a megtisztelő feladat, hogy bekonferálhatta Mindszenty József hercegprímás beszédét. Egy nappal később tanúja volt annak, hogy Nagy Imre a rádió épületébe érkezett és a szovjet invázió megindulását követően elmondta drámai - a „Csapataink harcba állnak” kezdetű - rádiószózatát.
Később felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-történelem szakára, majd újabb három esztendei angol szakos tanulmányok után magyar nyelvészetből doktorált. 1996-ig dolgozott a rádió bemondójaként, 1988-tól főbemondóként. Nyugdíjasként is aktív maradt. 2000 pünkösdjén indult el a magyar harangok történetét bemutató sorozat. Azóta minden héten más-más hazai, vagy határon túli településen álló templom harangja szól délben a Kossuth Rádióban. A templomok és a harangok történetét bemutató szövegeket hat éven keresztül ő olvasta fel.
Bőzsöny Ferenc televíziós műsorok készítésében is részt vett. Ezek közül legismertebb a „Delta” című népszerű tudományos-ismeretterjesztő magazin volt, melynek több mint 40 éven át volt a narrátora.
1973-tól volt tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, majd később a Magyar Rádió nyelvi bizottságának. Az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségi tagjaként is tevékenykedett. Nyugdíjazását követően a Központi Papnevelő Intézet rektorának, Bíró László püspöknek a hívására retorikatanár lett.
Bőzsöny Ferenc elnyerte a Magyar Rádió és Magyar Televízió nívódíját, 1997-ben Kazinczy-díjban részesült. Az ezredforduló évében a magyar nyelv ápolásáért és magas szintű közreadásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje elismerést vehette át, 2005-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat kapott. Budapest Belváros-Lipótváros és Zebegény díszpolgári címét is kiérdemelte.
Dombóvárt az itt lakó rokonai meglátogatása miatt gyakran kereste fel. Számos alkalommal kapott a városból felkérést arra, hogy nyisson meg kiállításokat, tartson előadásokat és élménybeszámolókat. A településről elszármazottak találkozóin is rendszeresen részt vett „tiszteletbeli tagként”.
Személyében most egy olyan nagy öreg távozott az élők sorából, aki szerette Dombóvárt.    

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.További információ a sütikről (cookieról):Elolvasom.

  
Info