23
K, ápr.

A forradalom és az azt követő szabadságharc a magyar történelem csodáinak egyike volt

Dombóvár

Az 1848. március 15-i forradalom emlékére rendezett városi ünnepség a Szigeterdőben Kossuth Lajos szobránál kezdődött, ahol a képviselő-testület, az önkormányzati hivatal, különböző intézmények, pártok és civil szervezetek, valamint a rendőrség és a tűzoltóság vezetői helyezték el a kegyelet koszorúit, virágait. 

Folytatásként a Tinódi Házban az Illyés Gyula Gimnázium diákjai és tanárai idézték fel látványos műsorukkal a 171 évvel ezelőtti eseményeket.
Szabó Loránd polgármester ünnep beszédében arról szólt, hogy 1848. március 15. és az azt követő másfél év a magyar történelem csodáinak egyike. Olyan, amit az őseink hajtottak végre. Éppen ezért ott lakik mindannyiunkban és csak arra vár, hogy rátaláljunk. A forradalom nemcsak Petőfiék és a március ifjak tette volt, hanem sokaké. Mindenkié, aki 1848 tavaszán előbb Pesten, majd az elkövetkezendő másfél évben az egész országban elkötelezte magát a haza mellett. Egyszerű, hétköznapi emberek, akik nap nap után megélték a szólásszabadság korlátozását, magyar voltuk lekicsinylését, önrendelkezésük akadályoztatását. Hús-vér emberek, akik sokat kockáztattak, hiszen családjuk volt, amelytől elszakíthatták, munkájuk, amitől megfoszthatták, házuk és vagyonuk, amiből kiforgathatták őket. Neki volt vesztenivalójuk, ahogy a szabadságharc katonáinak is, akik az életüket is „vásárra vitték”. Hiába bukott el akkor a szabadságharc, hiába torolta meg véresen a Habsburg-trón a lázadásunkat, hiába vesztettünk el két világháborút és nemzettestünk egyharmadát, hiába töltöttünk 40 esztendőt katonai és ideológiai zsarnokság alatt, hiába változott meg az életünk, hiába áraszt el minket korunk szellemi szennye, hiába rengeti meg gazdaságunkat a válság, mert ott van bennünk őseink ereje, a szabadság, a hazaszeretet és az önfeláldozás ereje.
- Március 15. örömünnep számunkra, mert visszaadja a büszkeségünket, az önmagunkba vetett hitünket - emelte ki az önkormányzati vezető. - Arra emlékezünk, hogy elődeink nagyszerű dolgokra voltak képesek és így felismerjük azt, hogy mi is a saját életünkben képesek vagyunk nagyot alkotni. Minden évben összejövünk azért, hogy erre a nagyszerű dologra emlékeztessük egymást, hogy megismertessük ezt a csodát gyermekeinkkel is. Ne csak ma, hanem minden nap adjon erőt nekünk 1848 szellemisége, sarkalljon minket olyan tettekre, hogy Petőfi szavait kölcsönözve „utódaink áldó imádság mellett mondják el szent neveinket”.
A színházteremből az ünnepség után a résztvevők a Majoros Galériába vonultak, ahol megnézhették az „148 nap 1848-ból” című tárlatot. Az egyrészt a Szigeterdőben található Kossuth-szoborcsoport történetét, az azt készítő művész - Horvay János - életét és munkásságát, valamint az első felelős független magyar kormány minisztereinek életútját mutatja be. Emellett megtekinthetők Varga Gábor helyi képzőművész eddig még soha ki nem állított grafikái olyan kevésbé ismert erdélyi hősökről - többek között Inczédi Sámuelről, Fonó Elekről, Bethlen Gergelyről és Vajna Teréziáról - akik a lengyel származású, magyar honvéd altábornagy, Bem József vezetésével harcoltak. Ugyancsak látható Batthyány Lajosnak, az ország első alkotmányos miniszterelnökének a gipszből készített mellszobra, amit az Országház előtti téren található Kossuth-szoborcsoport másolatának elkészítéséhez használt néhány évvel ezelőtt az ürömi székhelyű Reneszánsz Kőfaragó Zrt. Azt a restaurálását és süttői mészkőlapra való felhelyezését követően nemrégiben 200.000 forintért megvásárolta a dombóvári önkormányzat, mely jelenleg keresi a településen a mintegy 500-600 kilogrammos alkotásnak a méltó helyét.
 

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.További információ a sütikről (cookieról):Elolvasom.

  
Info