19
P, okt.

Kopjafa-avatással tisztelegtek a székely hősök előtt

Dombóvár

Egy önkormányzati tagokból, intézmények igazgatóiból és civil szervezetek vezetőiből álló küldöttség azért utazott július végén Erdélybe, hogy az 1848/1849-es szabadságharc nyergestetői csatájának hősei előtt kopjafa-avatással tisztelegjenek, felkeressék a híres ágyúöntő, Gábor Áron emlékhelyeit és meglátogassák a sokak által a legnagyobb székelynek tartott Orbán Balázs sírhelyét.

A delegáció tagjai jártak Szejkefürdőn, ahol megnézték Orbán Balázs író-történész-etnográfus-publicista sírhelyét és emlékművét. Berecken az 1848/1849-es szabadságharc híres ágyúöntőjének, Gábor Áronnak a szobrát és a szülőháza helyén lévő emlékhelyét keresték fel. A legendás honvédőrnagy a Gál Sándor ezredes vezette maroknyi háromszéki népfelkelővel együtt részt vett az 1849. július 2-i Uzon és Kökös közötti csatában, ahol az orosz cári tüzérség által kilőtt egyik ágyúgolyó halálosan megsebesítette. Emlékművénél Bán Emma, a dombóvári Földi István Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója idézte fel a székely tüzérség egykori parancsnokának életútját. Három fiatal szegedi művész - Máthé Beáta operaénekes, Farkas Erzsébet hegedűs és Lisztes Berta csellós -, valamint Bíró Dávid, a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium tanulója adott műsort.
A Hargita megyei Csíkkozmás és Kászonújfalú közötti Nyergestetőn - mely a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között - zajlott 1849. augusztus 1-jén az az ütközet, melyben Tuzson János alezredes parancsnokságával mintegy 200 székely próbálta útját állni a sokszoros túlerőben lévő osztrák és orosz katonákból álló seregnek. Ez jó ideig sikerült is nekik, ám egy árulás miatt végül vereséget szenvedtek. Az önfeláldozó küzdelemben közülük nagyon sokan életüket vesztették. Egy tömegsírba hantolták el az ütközet áldozatait, akiknek emlékét számtalan kisebb-nagyobb fa- és vaskereszt, valamint számtalan kopjafa őrzi. Az utóbbiak számát növelte eggyel július 29-én a dombóvári küldöttség. A 169 évvel ezelőtti csata részleteit a már említett három lány muzsikával és dallal, a diákfiú pedig versekkel idézte fel.  
- A nyergestetői ágkeresztes-vesszős-kopjafás temető nem a lelkiismeret temetője, inkább a nyugtalan lelkiismeret megjelenítője - idézte ünnepi beszédében dr. Balázs Lajos erdélyi magyar néprajzkutató gondolatait Dombóvár polgármestere. - A nemzeti kegyelet és tisztelet örökmécsese. Ez a különös temető egy nemzeti közösség, a székely-magyar nemzet együvé tartozásának, helyben maradásának makacs akarása, az életüket itt hagyó székely katonák becsületének, méltóságának védelmezője és emlékeztetője. A mai kopjafa-avatással városunk csatlakozik az emlékhely még jelentősebbé válásához. Szinte megszámolhatatlan, hogy hány országhatáron belüli és azon kívüli magyar település tartotta fontosnak azt, hogy „itthagyja a lábnyomát”. Minél több kopjafa áll itt, annál többen tudnak a helyről és az itt történtekről. Nem kétséges, hogy Székelyföld egyik legjelentősebb zarándokhelye lett Nyergestető.
Szabó Loránd megköszönte Csíkkozmás polgármesterének, Szántó Lászlónak azt, hogy segített elkészíttetni és saját erőből felállíttatni Dombóvár kopjafáját. Arra a város szalagját az önkormányzat vezetője, a nemzeti színű szalagot pedig Bán Emma, a Földi István Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója, Somlai Adrienn, a Tinódi Ház Nkft. ügyvezetője, Bódogné Pethes Janka, a Civil Tanács elnöke és helyettese, Marosi Zoltán kötötte fel, Derzsi Gyula, Kézdivásárhely alpolgármestere pedig koszorút helyezett el. 
A delegáció kirándult még a Szent Anna-tóhoz, Kézdivásárhelyre, Csíkszeredára, Eresztevénybe és Prázsmárra, Sepsiszentgyörgyről hazafelé pedig felkereste Nagyszebent.
 

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.További információ a sütikről (cookieról):Elolvasom.

  
Info