Évezredek emlékjelei a múzeumban

Dombóvár

Ezzel a címmel nyílt új állandó kiállítás január 22-én a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Dombóvári Helytörténeti Gyűjteményben.

Elsőként a múzeumnak helyet adó - 1896-ban főszolgabírói laknak épült, a II. világháború után a fegyveres erők klubjaként, majd tiszti lakásként, végül pedig iskolaként használt, a helybeliek által „kis kastélynak” nevezett Szabadság utcai - ingatlan mintegy 120 négyzetméternyi része újult meg. A település önkormányzata az épületet 2000-ben a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület öntevékeny közösségének rendelkezésére bocsátotta azzal a céllal, hogy az helytörténeti gyűjteményt rendezhessen be ott. A rengeteg relikviát tartalmazó állandó kiállítás 2001. szeptember 22-én nyílt meg. Azóta számos értékes időszakos tárlatot is megnézhettek az érdeklődők, ám elérkezettnek tűnt az idő arra, hogy a helytörténeti gyűjtemény arculata több mint másfél évtized után modernizálásra kerüljön. Első ütemben három kiállító terem átalakítása kezdődött el tavaly. Az építő munkások elvonulása után a szakemberek nekiláttak az új állandó tárlat kialakításának. 

A múzeumi munkacsoport által külső szakértők bevonásával összeállított kiállítás élénk színű falfelületekkel, húsz nagyméretű tablóval, művészeti alkotásokkal, emblematikus műtárgyakkal, enteriőrökkel mutatja be a település történetének meghatározó eseményeit.

A Helytörténeti Gyűjtemény megújítása az Emberi Erőforrások Minisztériuma által muzeális intézmények szakmai támogatására kiírt Kubinyi Ágoston Program segítségével valósult meg. Az elnyert 1.000.000 forintos vissza nem térítendő támogatás nagy segítséget jelentett a város önkormányzata, valamint a Tinódi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény összefogásából létrejött fejlesztéshez.

A Városházán január 22-én tartott szakmai megnyitó a Híres Pannónia Régizenei Együttes muzsikájával kezdődött. A dallamok középkori hangulatot varázsoltak az Ujváry Terembe, ahol Szabó Loránd polgármester üdvözölte a megjelenteket. Az önkormányzati vezető ünnepi beszédében a kapcsolatok jelentőségét és az elmúlt hónapokban végzett értékteremtő munkát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a múzeum olyan, mintegy mikrokozmosz.

- Az idő előrehaladtával újabb és újabb feltárásoknak, kutatásoknak köszönhetően folyamatosan tágult és tágul, mint a világűr - hangsúlyozta a polgármester. - Az utóbbiban vannak naprendszerek, amik a mi esetünkben az egyes témáknak - például iskolaváros, vasút, római kor, településünk fejlődése az utóbbi évtizedekben - felelnek meg, A sok-sok tárgy helyettesíti-testesíti meg a bolygókat, a holdakat, a „vörös óriásokat”, a „fehér törpéket” attól függően hogy mennyire jelentősek, értékesek.

A szakmai előadásokat dr. Szabó Géza, a szekszárdi Wosinszky Mór Megyei Múzeum főmuzeológusa nyitotta meg, aki „Múltba vezető szálak” címmel a Tesco Áruház építése előtt a kereskedelmi egység helyén és annak környékén általa irányított ásatásokról beszélt. A régész arra kérte a minikonferencia résztvevőit, hogy vele közösen induljanak el egy képzeletbeli kirándulásra a bronz- és középkorba.

Berta Adrián, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa arról tett említést, hogy a város önkormányzata 2013-ban a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékét arra kérte fel, hogy az végezzen feltárásokat a Dombóvár melletti Gólyavárnál. A régész szerint a cél az volt a négy éve folyó ásatással, hogy az tisztázza az egykor a Dombai család által birtokolt erődítmény kiterjedését és főbb építészeti szakaszait.

Takács Istvánné helytörténész „Álomtól a megvalósulásig” című előadásában a Helytörténeti Gyűjtemény régi és új állandó kiállításának történetét mesélte el. A Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület alapító tagja kiemelte, örül annak, hogy részese lehetett a tárlat 17 esztendővel ezelőtti megszületésnek és a megújításnak is.

Erky-Nagy Tibor tipográfus a múzeum új arculatáról és az azt meghatározó hangulati elemekről szólt.  

Bán Emma, a Tinódi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény intézményvezetője az átalakításról és a felújításról készített gazdag fotódokumentációt ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

Az új állandó kiállítást dr. habil Révész László, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének vezető docense nyitotta meg. 

Müller Ádám múzeumpedagógus kalauzolta végig a szakmai megnyitó résztvevőit az új tárlaton. A múzeumpedagógus elmondta, hogy az első terem az őskortól a vaskorig terjedő időszak helyi vonatkozásait mutatja be. A látogatók megismerhetik a település és vonzáskörzetének régészeti lelőhelyeit és leleteit. A második helyiség tablóinak egy részén a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, dr. Tóth Endre által Alsóhetény mellett közel másfél évtizedig végzett feltárás pillanatait ismerhetik meg a látogatók, A római császárság idején használt erőd, Iovia bemutatásához hozzájárul az a gazdag leletanyag - többek között az aranyozott lovassági sisak és fogadalmi tábla másolata, valamint számos szépen faragott sírkő - is, mely vitrinekben kapott helyet. Művészeti értékén túlmenően az iskolásoknak tartott múzeumpedagógiai foglalkozásokon is jelentős oktatási funkciót kap a helyi Varga Gábor keramikusművész által készített római életképet megjelenítő szoborkompozíció.

Ezen kiállítótér másik fele Tinódi Lantos Sebestyén korába kalauzolja az érdeklődőt. Az installációs táblákon a Dombóvár környékén található hat középkori vár története ismerhető meg. Megtekinthetők a gólyavári ásatások azon leletei is, melyeket eddig még nem láthatott a nagyközönség.

A harmadik - újkortörténeti - terembe egy olyan boltív vezeti át a látogatót, ami faragott középkori kövekből készült. Az itt található kiállítás kronologikus folytatása az addig látottaknak, ugyanis az az utóbbi 300 év dombóvári örökségének féltve őrzött kincseit tartalmazza. A vidék birtokosának, a herceg Esterházy családnak a relikviái - például az 1715-ös pecsétnyomó, a 18. század közepétől vezetett számadáskönyv és a família téglagyárában készült bélyeges téglák - szolgálnak érdekességként. Kiderül az is, hogy az 1870-ben megkezdett vasútépítés a nagyközséget a környék közlekedési, gazdasági és kulturális központjává tette. A 19. század elejének, a két világháború közti éveknek, valamint az 1945-től a rendszerváltásig terjedő időszaknak a legfontosabb eseményeit is megismerhetik az érdeklődők a Takács Istvánné és Erky-Nagy Tibor által összeállított anyagból.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.További információ a sütikről (cookieról):Elolvasom.

  
Info