„Nem lehet egészen boldog ember az, akinek nem öröm a zene”

Dombóvár

Az Apáczai Csere János Szakgimnázium dísztermében október 27-én tartott jubileumi koncertjével ünnepelte 45. születésnapját a Kapos Kórus.

- Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen - idézte Márai Sándor gondolatait Magyarfalviné Haszonics Krisztina, az est házigazdája. - Ölts fekete ruhát, tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el minden, ami a hétköznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen felhőtlenül, milyen körülményesen ünnepeltek. Az ünnep a különbözés, a mély és varázsos rendhagyás. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. És mindenek fölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból. Legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet magja, felsőbb értelme. Készülj fel rá testben és lélekben!
Az énekkar az utóbbi hetekben sokat gyakorolt a különleges alkalomra, izgatottan várta a közönséget és őszintén bízott abban, hogy annak tagjai most is megajándékozzák őket a figyelmükkel és a tapsukkal. Az ünnepi menüt is nagy gonddal állították össze, repertoárjukba hazai és külföldi zeneszerzők műveit válogatták egybe. Kodály Zoltán, Karai József, Tillai Aurél, Daróczi Bárdos Tamás, valamint Felix Mendelssohn, Vincent Youmens, Eliza Endmunds Hewitt és Giovanni Giacomo Gastoldi dallamai csendültek fel a műsorban.
- A Kapos Kórus jó példa az összefogásra és jó példa arra, hogy a zene mennyire össze tudja kötni. az embereket - emelte ki ünnepi köszöntőjében Szabó Loránd polgármester. - Tagjai nemcsak egy énekkarban énekelnek, hanem barátok is, akik mindenkor számíthatnak egymásra. A közös gyakorlásokon és koncerteken szerzett élmények elmélyítették az énekesek zene iránti szeretetét, valamint erősítették elkötelezettségüket a kórusmuzsika iránt. Az 1972 őszén helybeli fiatalokból és tanulókból létrehozott együttes egy helybeli ének-zenetanár, Kovács Ildikó vezetésével kezdetben népdalokat adott elő a Kapos Táncegyüttes kísérőjeként. Számos rádiófelvételre hívták meg az időközben a repertoárját kórusművekkel bővítő és önállósuló énekkart. Az alapítótól a pécsi Liszt-díjas karnagy, Kertész Attila vette át a „stafétabotot”, akinek a munkáját az 1980-as végén és az 1990-es évek elején a kórusban éneklő dombóvári Bódis Péterné segítette. Ketten nagyon sok hazai és határon túli hangversenyen vezényelték a társaságot. A gyermekkorából a kamaszéveibe lépett Kapos Kórus „aranykoszorú”-, valamint „aranykoszorú diplomával”-minősítéseket szerzett színvonalas koncertjeivel. 1994-ben Markovics Gábor állt karnagyként a társaság élére és vezette további sikerekre tanítványait. Egy évvel később „fesztiválkórus”-, majd 2000-ben „hangversenykórus”-címet érdemeltek ki, amit öt évvel később újból megkaptak, ugyanabban az esztendőben pedig egy nemzetközi megmérettetésen „ezüstdiplomát” vehettek át. 2010-ben „kiemelt hangversenykórus”-minősítés volt kitűnő produkciójuk jutalma, idéntől pedig kijár nekik a „gálakórus”-cím is. A Kapos Kórus birtokosa a „Tolna megyéért”-kitüntetésnek és „Dombóvár Város Elismerő Díszjelvényének”.
Kertész Attila a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének díszoklevelét adta át a magyar zenekultúra szolgálatában végzett kiváló művészi munkájáért a vegyeskarnak. Emléklapot vehetett át a kórusbeli tagságért Kurucz József, aki 20 éve, Visnyei Márta, aki 21 éve, Markovics Gábor, aki 23 éve, Kőszegi György, aki 29 éve, Horváth Ilona, aki 32 éve, Martin József, aki 33 éve, Juhász Csilla, aki 35 éve és Varga Péter, aki 40 éve szolgálja a város egyik kulturális-művészeti „zászlóshajójának” számító együttest.
Színpadra lépett az alapításának 60. évfordulóját nemrégiben ünneplő pécsi Mecsek Kórus is, mely a dombóvári vegyeskarhoz hasonlóan remek teljesítménnyel kápráztatta el az est közönségét. A két énekegyüttes a műsor zárásaként közösen adta elő Kodály Zoltánnak a II. világháború budapesti ostroma idején a Fővárosi Operaház pincéjében komponált „Missa Bravis” című művét, mely döbbenetesen szólt az oktatási intézmény dísztermében.
 

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.További információ a sütikről (cookieról):Elolvasom.

  
Info