Folytatódott a dombóvári vár feltárása

Dombóvár

Idén is folytatódott a dombóvári vár feltárása, amelyen az ásatáson dolgozó régészek további adatokat nyertek a középkori épület szerkezetéről. A feltárt falszakaszok alapján romkertet tervez kialakítani a város önkormányzata.

A képviselőtestület 2013-ban kérte fel a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékét arra, hogy végezzen feltárási munkálatokat a Gólyavár környékén. Azóta minden nyáron egyetemi hallgatókkal, önkéntesekkel és szakemberekkel telik meg a falmaradványok környéke.
- A negyedik éve tartó kutatás korábbi feltárásaikor sikerült tisztázni a Kapos-folyó mellett állt vár pontos kiterjedését és öt fő építési periódusát, valamint a lelőhely rétegtani szerkezetét - mondta Berta Adrián, az ásatást vezető régész.
Az ásatáson úgy nyitottak meg szelvényeket, hogy azokból a hiányzó adatokat pótolták. Az idei feltáráson több ezer közép- és török kori lelet került felszínre. Az idei feltáráson bebizonyosodott többek közt az, hogy a keleti falon húzódott függőfolyosót nem pillérek, hanem kőkonzolok tartották. A leletanyag kisebb része a középkorból származik, nagyobb része pedig a későbbi oszmán várkatonaság és a környékbeli népesség kerámia és vas használati tárgyait tartalmazza. A korábbi ásatási szezonokban többek között előkerült egy aranyfülbevaló, néhány bronzékszer, egy bronzba foglalt kaurikagyló és egy meglehetősen ritka, középkori templomi füstölő több darabja is. Idén egy aranygyűrűt talált egy helybeli önkéntes, Pászti Zalán Márk.
A szakember beszámolt arról is, hogy a romkertet három lépésben tervezik megvalósítani. Elsőként a sürgős állagmegóvásra szoruló, nyolc méter magas dél-keleti pillért kell megerősíteni a két volt szomszédos pillér és a mögötte húzódó palotafal visszaépítésével. A tervek szerint a második ütemben a hasonló magasságú északi-keleti falcsonk megerősítését végzik el, végül a feltárt falszakaszokat magasítják meg úgy, hogy bemutatható legyen az egykori épület alaprajza. A dombóvári vár feltárásának eredményeit jövőre konferencián, a leletanyag egy részét vándorkiállításon tervezik bemutatni.

Az eddigi adatok alapján a vár az Anjou-kor végi, vagy Zsigmond-kor eleji építésekor egy téglalap alaprajzú, 46 méter x 27 méteres épület volt, az északi oldalán egy palotaszárnnyal, nyugatra néző kapuval, körülötte fapalánkkal és várárokkal. A Zsigmond-kor végi, második építési periódusban kaputornyot és a vár déli oldalán egy többszintes palotaszárnyat építettek hozzá. A harmadik szakaszban a vár keleti falára húztak egy függőfolyosót és feltehetően még egy szintet építettek a palotára, majd végül egy reneszánsz átépítés után - amely időszakot kőfaragvány-töredékek is jelzik - az 1520-as évek körül egy külső falgyűrűvel vették körül a várat, amelynek sarkain kerek tornyok állhattak. A Dombai család vára a XVI. század elejére összességében egy 55 méter x 37 méter alapterületű főúri rezidencia lett. A török korból nagyobb építkezések, vagy átalakítások nyomai egyelőre nem ismertek.
A Dombai család egyébként Csák Istvántól - Csák Máté trencséni tartományúr unokatestvérétől származott. István fia, Péter I. Károly király főlovászmestere volt, aki, miután feltehetően elvesztette az uralkodó kegyeit, a bakonyi birtokai és tíz vára helyett kapta meg Dombót és Nyéket a hozzájuk tartozó birtokokkal együtt. A Dombai nevet Csák Péter leszármazottai kezdték el használni, közöttük Dombai Pál is, aki Mátyás király főlovászmestere lett.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.További információ a sütikről (cookieról):Elolvasom.

  
Info